1. Stabilizáció és mérsékelt fellendülés a húszas években - a húszas évek elején a hadakozó országokban válságosra fordult a helyzet
- hadikiadások, fedezetlen pénzkibocsátás, eladósodás, áruhiány – infláció lett belőlük
- vesztes államoknak jóvátételt kellett fizetniük, de a gazdaságuk romokban hevert, így nem tudtak
- ennek eredményeként a britek és a franciák nem tudták újjáépíteni a gazdaságukat és nem tudták
- törleszteni a felvett hadikölcsönöket az USA-nak
- 1923-ra válsághelyzet alakult ki: a franciák a jóvátétel fejében megszállták a Ruhr-vidéket, de ez
- inkább veszteséges vállalkozás volt, mert a németek passzív rezisztenciát fejtettek ki ellenük
- 1924. összeül a Jóvátételi Bizottság és elfogadja a Dawes-tervet (Charles Dawes amerikai bankár
- dolgozta ki): USA magánbankjai hitelt nyújtanak a német bankoknak, melyek az iparba fektetnek
- be, így a német gazdaság talpra tudott állni, és No. tudta fizetni a jóvátételt – UK és Fo. gazdasága
- is stabilizálódott és így ők is tudtak törleszteni az USA-nak
- de ezzel az USA lett a világ legnagyobb hitelezője
- 1924-25-re stabilizálódik a helyzet:
- inflációval küzdő országok stabilizálják a valutát
- mérsékelt fellendülés a termelésben
- UK 1925-ben visszatér az aranyalapra – ez azért fontos, mert az európai valuták jelentős része
- a fonthoz igazodik
- a fellendülés leginkább az iparban mutatkozott meg:
- 2. ipari forradalom folytatódik
- korábbi találmányok, pl. rádió, háztartási gépek
- villamos energia felhasználása is elterjed, pl. villanyvasút
- gépkocsik elterjedése
- Henry Ford forradalmasította a gyártást: futószalagot használt, így csökkent a gyártás ára és
- jobban tudott terjedni a termék = tömegtermelés
- fordizmus / taylorizmus: a gyártási folyamatot szabványosítják, egyes mozzanatokat külön
- munkások végzik el
- útépítés tempója gyorsul, autópályák épülnek
- mg.: traktorok kezdtek elterjedni
- repülőgépeket kezdték polgári célokra használni
- elterjedt a műanyag és a műszál használata
- gyógyászat is fejlődik: inzulin, C-vitamin, antibiotikumok
- alapvetően a gépgyártás és a vegyipar fejlődött (különösen a gépkocsigyártáshoz kapcsolódó
- ágazatai fejlődtek)
- mg is elérte a háború előtti szintet 1923-24-re, de nem fejlődött tovább olyan lendületesen
- iparnövények termelése nőtt tovább (kávé, cukor, kaucsuk), de a gabona stagnált
- egyre kevesebben dolgoznak benne a gépesítés miatt
- 1928-ra No. megerősödött
- 1929. újabb jóvátételi konferenciát hívnak össze, ahol elfogadják a Young-tervet: véglegesíti No.
- jóvátételét, amit 59 év alatt kell visszafizetnie (114 milliárd márka) + beszüntetik a gazdasági
- ellenőrzést felette és megígérték, h. ’30-ra kiürítik a Rajna-vidéket
- a konszolidáció az amerikai prosperitáson alapult, ami meglehetősen veszélyes dolog, mivel
- az amerikai gazdaság problémái az egész amerikai hitelezésen alapuló rendszerre kihathatott,
- ami a ’29-es válság során meg is mutatkozott
2. 1929. A nagy gazdasági válság a. Előzmények, okok:
- húszas évek második felében mérsékelt fellendülés van, de a termeléssel ellentétben a lakosság
- vásárlóképessége nem növekedett – csökkenni kezdtek a részvények árfolyamai – jelentőssé vált a tőzsdei spekuláció, „szelvényvagdosás” – sokan ebből élnek: adják-veszik a részvényeket.
b. A válság kirobbanása:
- a New York-i tőzsdén pánik tört ki: 1929. október 24. a fekete csütörtök – ekkor volt a legnagyobb
- zuhanás, minek következtében mindenki csak eladni akart, így ezrek mentek tönkre hetek alatt
- az emberek kivették a bankokból a betéteiket, így azok lassan hitelképtelenné kezdtek válni, ezért
- befagyasztották a hiteleket, a régieket pedig visszavonták -> leálltak az ipari beruházások, így
- az ipari eszközök előállítói is bajba kerültek, mert nem kaptak megrendelést – munkanélküliség -
- nincs kereslet, ezért leálltak a fogyasztási cikkeket termelő iparágak is – tovább nőtt
- a munkanélküliség
- hármas válság: ipari/túltermelési, mezőgazdasági és hitelválság
- az amerikai bankok nem tudtak hitelezni No.-nak, így ott is lejátszódott ez a folyamat, majd
- átterjedt az angol és a francia gazdaságra, mivel No. nem tudta fizetni a jóvátételt, így ezek sem
- tudtak törleszteni, így az USA helyzete is romlott – ördögi kör alakult ki – az érintett államok első reakciója: protekcionizmus (piacvédő politika)>> tovább szűkül a piac, mert minden állam a saját belső piacát védi – védővámokkal stb.
- általában ott volt súlyos, ahol az ipar fejlett volt
- mg-ra is kihatott: a farmerek a termelés növelésével akarták csökkenteni a veszteségeiket, de ezzel
- csak a terményárak zuhanását érték el
- pénz elértéktelenedett: először D-Amerikában, majd Európában: 1931. felfüggesztik a font aranyra
- válthatóságát, ezért több európai ország áttért a közvetlen árucserére a harmincas évek elején,
- pl. No.
3. Megoldási kísérletek a. - 1932. Lausanne: nemzetközi konferenciát hívtak össze a helyzet rendezésére: európaiak lemondtak
- a jóvátétel fizetéséről és azt mondták, h. nem törlesztik tovább a hadikölcsönöket
b. Amerika:
- 1931. Hoover-moratórium: egy évig felfüggesztette a törlesztést
- ezután mindenki maga igyekezett megoldani a problémáit: kezdetben mentőakciók, majd rendszer
- épült ki: John Maynard Keynes foglalta össze és dolgozta ki az elméletét (A foglalkoztatás,
- a kamat és a pénz általános elmélete című művében )
- a válság elkerülésének érdekében és a növekedés fenntartásához az államnak folyamatosan be
- kell avatkoznia:
- a válság oka: a piac egyensúlyi folyamatai nem megfelelőek a kereslethiány és a befektetési
- spekulációk miatt
- cáfolja a piac önszabályozó és a gazdaság működésének ciklikus voltát
- szükségesnek tartja az állami beavatkozást: ezzel el lehet kerülni a válságot szerinte: az állam
- tartós keresletté válik, s így nem áll le a termelés, még az állam eladósodásának esetén sem
- ellenőrizni kell a pénzügyi politikát, magas jövedelmeket meg kell adóztatni, szegényeket
- támogatni kell
- államnak olyan beruházásokat kell létrehoznia, melyek növelik a fizetőképes keresletet, de
- nem termelnek fogyasztási javakat, pl. közmunka, infrastruktúra fejlesztése
- hagyományos és keynesi közgazdaságtan összehasonlítása:
- szabályozás:
- hagyományos gazdaságpolitika: - önszabályozó rendszer, államháztartás = magánháztartás – takarékoskodni kell,
- nem szabad eladósodni, mert infláció lesz: nem is volt hiány még a válság
- mélypontján sem
keynes-i gazdaságpolitika.: - nem magánháztartás: a válságban túl kell költekeznie: közmunka, állami
- megbízások
- infláció:
hagyományos: rossz dolog
keynes-i.: kismértékű infláció hasznos, mert azt még lehet kezelni és élénkíti a gazd.-ot - állam szerepe: h.: minél kisebb, annál jobb
k.: az állam feladata a ciklusok enyhítése: fellendülés mérséklése, válság alatt pedig élénkítés
- de ezzel az állam vált a legnagyobb tulajdonossá + generált inflációt nehéz volt kezelni
- USA-ban Keynes módszerét alkalmazták – itt 28%-kal esett vissza a nemzeti jövedelem, az export
- a harmadára zsugorodott, több mint 12 millió munkanélküli
- 1932. a demokrata F. D. Roosevelt lett az elnök, gazdasági politikája: New Deal:
- nem egységes rsz., sok benne a rögtönzés
- bankzárlat elrendelése – csak a stabil bankok működhettek
- korszerű tőzsdefelügyelet és betétbiztosítás bevezetése
- azokat a farmereket támogatta, akik csökkentették a termelést
- 1934 nyarától felszámolta az ultraprotekcionista védővámokat
- invesztált az iparba, így az talpra tudott állni
- az állam költekezése miatt költségvetési hiány alakult ki: „megfúrja” a dollárt, úgy segít
- eltörölte a trösztellenes törvényeket: felszabadította a piacot a monopóliumok számára, de
- munkások jogait is védi
- bevezette a keretszerződést: munkavállalók jogait biztosította vele
- ’35. társadalombiztosítás bevezetése + munkanélküli-segély és nyugdíj
- ’38. 45 órás munkahét és minimálbér bevezetése
- munkanélküliséget közmunkákkal mérsékelte: kórház-, híd-, út-, iskolaépítés
- Tennessee folyó szabályozása – vízerőművek, elektromos áram
- polgári természetvédelmi osztagok létesítése, amelyek erdősítési, árvízvédelmi munkálatokat
- láttak el
- problémák: monopóliumok nem akartak kedvezni a munkásoknak és sok intézkedést
- megsemmisítettek a Legfelsőbb Bíróságon keresztül
- ezt Roosevelt úgy oldotta meg, hogy 1935-től kezdve szépen lecserélte a Legfelsőbb Bíróság
- tagjait és azután már minden ment szépen rendben
- nem oldotta meg teljesen a válságot (’38-ban a ’29-es szintnek csak 72%-a)
- a válság elhúzódott, viszont a gazdaság már 1934-ben fejlődési pályára állt
- a társadalmi feszültségeket csökkentette vele
- a II. világháború felfutó hadianyaggyártás hatott
- No.: Európában a „legsikeresebben” ő oldotta meg a problémát
- közmunkák és újrafegyverkezés miatt 1932 és 1936 között 6 millióról nullára csökkent
- a munkanélküliek száma – autópálya-építés volt a legjelentősebb program
- 1936. Négyéves Terv Hivatalának felállítása: gazd. élet felügyelése: termelés az állam akarata
- szerint folyik, de van, magántulajdon
- ’33-38. az ipar a kétszeresére nőtt és meghaladta a válság előtti szintet
- Svédország, Norvégia és Japán is hasonlóképpen oldotta meg
- UK: nem kellett akkora állami beavatkozás
- 1929-ben a Munkáspárt győzött a választásokon (először a történelem folyamán), és MacDonald
- vezetésével alakítottak kormányt
- a válság ’31-32-ben volt a legsúlyosabb – nemzetközi segítséget kellett kérniük, de az
- amerikaiak csak szigorú takarékoskodási intézkedések után adtak csak pénzt
- Munkáspárt megosztottá vált; MacDonald elvesztette pártja támogatását, mert hajlandó lett
- volna népszerűtlen intézkedések bevezetésére is
- végül a Konzervatív Pártra támaszkodva hozta meg intézkedéseit (Nemzeti Kormány)
- protekcionista vámok, font leértékelése, takarékossági intézkedések (alkalmazotti bérek
- csökkentése)
- Fo. és Belgium: nagyon lassan lábaltak ki belőle
1. Stabilizáció és mérsékelt fellendülés a húszas években
- a húszas évek elején a hadakozó országokban válságosra fordult a helyzet
- hadikiadások, fedezetlen pénzkibocsátás, eladósodás, áruhiány – infláció lett belőlük
- vesztes államoknak jóvátételt kellett fizetniük, de a gazdaságuk romokban hevert, így nem tudtak
- ennek eredményeként a britek és a franciák nem tudták újjáépíteni a gazdaságukat és nem tudták
- törleszteni a felvett hadikölcsönöket az USA-nak
- 1923-ra válsághelyzet alakult ki: a franciák a jóvátétel fejében megszállták a Ruhr-vidéket, de ez
- inkább veszteséges vállalkozás volt, mert a németek passzív rezisztenciát fejtettek ki ellenük
- 1924. összeül a Jóvátételi Bizottság és elfogadja a Dawes-tervet (Charles Dawes amerikai bankár
- dolgozta ki): USA magánbankjai hitelt nyújtanak a német bankoknak, melyek az iparba fektetnek
- be, így a német gazdaság talpra tudott állni, és No. tudta fizetni a jóvátételt – UK és Fo. gazdasága
- is stabilizálódott és így ők is tudtak törleszteni az USA-nak
- de ezzel az USA lett a világ legnagyobb hitelezője
- 1924-25-re stabilizálódik a helyzet:
- inflációval küzdő országok stabilizálják a valutát
- mérsékelt fellendülés a termelésben
- UK 1925-ben visszatér az aranyalapra – ez azért fontos, mert az európai valuták jelentős része
- a fonthoz igazodik
- a fellendülés leginkább az iparban mutatkozott meg:
- 2. ipari forradalom folytatódik
- korábbi találmányok, pl. rádió, háztartási gépek
- villamos energia felhasználása is elterjed, pl. villanyvasút
- gépkocsik elterjedése
- Henry Ford forradalmasította a gyártást: futószalagot használt, így csökkent a gyártás ára és
- jobban tudott terjedni a termék = tömegtermelés
- fordizmus / taylorizmus: a gyártási folyamatot szabványosítják, egyes mozzanatokat külön
- munkások végzik el
- útépítés tempója gyorsul, autópályák épülnek
- mg.: traktorok kezdtek elterjedni
- repülőgépeket kezdték polgári célokra használni
- elterjedt a műanyag és a műszál használata
- gyógyászat is fejlődik: inzulin, C-vitamin, antibiotikumok
- alapvetően a gépgyártás és a vegyipar fejlődött (különösen a gépkocsigyártáshoz kapcsolódó
- ágazatai fejlődtek)
- mg is elérte a háború előtti szintet 1923-24-re, de nem fejlődött tovább olyan lendületesen
- iparnövények termelése nőtt tovább (kávé, cukor, kaucsuk), de a gabona stagnált
- egyre kevesebben dolgoznak benne a gépesítés miatt
- 1928-ra No. megerősödött
- 1929. újabb jóvátételi konferenciát hívnak össze, ahol elfogadják a Young-tervet: véglegesíti No.
- jóvátételét, amit 59 év alatt kell visszafizetnie (114 milliárd márka) + beszüntetik a gazdasági
- ellenőrzést felette és megígérték, h. ’30-ra kiürítik a Rajna-vidéket
- a konszolidáció az amerikai prosperitáson alapult, ami meglehetősen veszélyes dolog, mivel
- az amerikai gazdaság problémái az egész amerikai hitelezésen alapuló rendszerre kihathatott,
- ami a ’29-es válság során meg is mutatkozott
2. 1929. A nagy gazdasági válság
a. Előzmények, okok:
- húszas évek második felében mérsékelt fellendülés van, de a termeléssel ellentétben a lakosság
- vásárlóképessége nem növekedett – csökkenni kezdtek a részvények árfolyamai – jelentőssé vált a tőzsdei spekuláció, „szelvényvagdosás” – sokan ebből élnek: adják-veszik a részvényeket.
b. A válság kirobbanása:
- a New York-i tőzsdén pánik tört ki: 1929. október 24. a fekete csütörtök – ekkor volt a legnagyobb
- zuhanás, minek következtében mindenki csak eladni akart, így ezrek mentek tönkre hetek alatt
- az emberek kivették a bankokból a betéteiket, így azok lassan hitelképtelenné kezdtek válni, ezért
- befagyasztották a hiteleket, a régieket pedig visszavonták -> leálltak az ipari beruházások, így
- az ipari eszközök előállítói is bajba kerültek, mert nem kaptak megrendelést – munkanélküliség -
- nincs kereslet, ezért leálltak a fogyasztási cikkeket termelő iparágak is – tovább nőtt
- a munkanélküliség
- hármas válság: ipari/túltermelési, mezőgazdasági és hitelválság
- az amerikai bankok nem tudtak hitelezni No.-nak, így ott is lejátszódott ez a folyamat, majd
- átterjedt az angol és a francia gazdaságra, mivel No. nem tudta fizetni a jóvátételt, így ezek sem
- tudtak törleszteni, így az USA helyzete is romlott – ördögi kör alakult ki – az érintett államok első reakciója: protekcionizmus (piacvédő politika)>> tovább szűkül a piac, mert minden állam a saját belső piacát védi – védővámokkal stb.
- általában ott volt súlyos, ahol az ipar fejlett volt
- mg-ra is kihatott: a farmerek a termelés növelésével akarták csökkenteni a veszteségeiket, de ezzel
- csak a terményárak zuhanását érték el
- pénz elértéktelenedett: először D-Amerikában, majd Európában: 1931. felfüggesztik a font aranyra
- válthatóságát, ezért több európai ország áttért a közvetlen árucserére a harmincas évek elején,
- pl. No.
3. Megoldási kísérletek
a. - 1932. Lausanne: nemzetközi konferenciát hívtak össze a helyzet rendezésére: európaiak lemondtak
- a jóvátétel fizetéséről és azt mondták, h. nem törlesztik tovább a hadikölcsönöket
b. Amerika:
- 1931. Hoover-moratórium: egy évig felfüggesztette a törlesztést
- ezután mindenki maga igyekezett megoldani a problémáit: kezdetben mentőakciók, majd rendszer
- épült ki: John Maynard Keynes foglalta össze és dolgozta ki az elméletét (A foglalkoztatás,
- a kamat és a pénz általános elmélete című művében )
- a válság elkerülésének érdekében és a növekedés fenntartásához az államnak folyamatosan be
- kell avatkoznia:
- a válság oka: a piac egyensúlyi folyamatai nem megfelelőek a kereslethiány és a befektetési
- spekulációk miatt
- cáfolja a piac önszabályozó és a gazdaság működésének ciklikus voltát
- szükségesnek tartja az állami beavatkozást: ezzel el lehet kerülni a válságot szerinte: az állam
- tartós keresletté válik, s így nem áll le a termelés, még az állam eladósodásának esetén sem
- ellenőrizni kell a pénzügyi politikát, magas jövedelmeket meg kell adóztatni, szegényeket
- támogatni kell
- államnak olyan beruházásokat kell létrehoznia, melyek növelik a fizetőképes keresletet, de
- nem termelnek fogyasztási javakat, pl. közmunka, infrastruktúra fejlesztése
- hagyományos és keynesi közgazdaságtan összehasonlítása:
- szabályozás:
- hagyományos gazdaságpolitika: - önszabályozó rendszer, államháztartás = magánháztartás – takarékoskodni kell,
- nem szabad eladósodni, mert infláció lesz: nem is volt hiány még a válság
- mélypontján sem
keynes-i gazdaságpolitika.: - nem magánháztartás: a válságban túl kell költekeznie: közmunka, állami
- megbízások
- infláció:
hagyományos: rossz dolog
keynes-i.: kismértékű infláció hasznos, mert azt még lehet kezelni és élénkíti a gazd.-ot
- állam szerepe:
h.: minél kisebb, annál jobb
k.: az állam feladata a ciklusok enyhítése: fellendülés mérséklése, válság alatt pedig élénkítés
- de ezzel az állam vált a legnagyobb tulajdonossá + generált inflációt nehéz volt kezelni
- USA-ban Keynes módszerét alkalmazták – itt 28%-kal esett vissza a nemzeti jövedelem, az export
- a harmadára zsugorodott, több mint 12 millió munkanélküli
- 1932. a demokrata F. D. Roosevelt lett az elnök, gazdasági politikája: New Deal:
- nem egységes rsz., sok benne a rögtönzés
- bankzárlat elrendelése – csak a stabil bankok működhettek
- korszerű tőzsdefelügyelet és betétbiztosítás bevezetése
- azokat a farmereket támogatta, akik csökkentették a termelést
- 1934 nyarától felszámolta az ultraprotekcionista védővámokat
- invesztált az iparba, így az talpra tudott állni
- az állam költekezése miatt költségvetési hiány alakult ki: „megfúrja” a dollárt, úgy segít
- eltörölte a trösztellenes törvényeket: felszabadította a piacot a monopóliumok számára, de
- munkások jogait is védi
- bevezette a keretszerződést: munkavállalók jogait biztosította vele
- ’35. társadalombiztosítás bevezetése + munkanélküli-segély és nyugdíj
- ’38. 45 órás munkahét és minimálbér bevezetése
- munkanélküliséget közmunkákkal mérsékelte: kórház-, híd-, út-, iskolaépítés
- Tennessee folyó szabályozása – vízerőművek, elektromos áram
- polgári természetvédelmi osztagok létesítése, amelyek erdősítési, árvízvédelmi munkálatokat
- láttak el
- problémák: monopóliumok nem akartak kedvezni a munkásoknak és sok intézkedést
- megsemmisítettek a Legfelsőbb Bíróságon keresztül
- ezt Roosevelt úgy oldotta meg, hogy 1935-től kezdve szépen lecserélte a Legfelsőbb Bíróság
- tagjait és azután már minden ment szépen rendben
- nem oldotta meg teljesen a válságot (’38-ban a ’29-es szintnek csak 72%-a)
- a válság elhúzódott, viszont a gazdaság már 1934-ben fejlődési pályára állt
- a társadalmi feszültségeket csökkentette vele
- a II. világháború felfutó hadianyaggyártás hatott
- No.: Európában a „legsikeresebben” ő oldotta meg a problémát
- közmunkák és újrafegyverkezés miatt 1932 és 1936 között 6 millióról nullára csökkent
- a munkanélküliek száma – autópálya-építés volt a legjelentősebb program
- 1936. Négyéves Terv Hivatalának felállítása: gazd. élet felügyelése: termelés az állam akarata
- szerint folyik, de van, magántulajdon
- ’33-38. az ipar a kétszeresére nőtt és meghaladta a válság előtti szintet
- Svédország, Norvégia és Japán is hasonlóképpen oldotta meg
- UK: nem kellett akkora állami beavatkozás
- 1929-ben a Munkáspárt győzött a választásokon (először a történelem folyamán), és MacDonald
- vezetésével alakítottak kormányt
- a válság ’31-32-ben volt a legsúlyosabb – nemzetközi segítséget kellett kérniük, de az
- amerikaiak csak szigorú takarékoskodási intézkedések után adtak csak pénzt
- Munkáspárt megosztottá vált; MacDonald elvesztette pártja támogatását, mert hajlandó lett
- volna népszerűtlen intézkedések bevezetésére is
- végül a Konzervatív Pártra támaszkodva hozta meg intézkedéseit (Nemzeti Kormány)
- protekcionista vámok, font leértékelése, takarékossági intézkedések (alkalmazotti bérek
- csökkentése)
- Fo. és Belgium: nagyon lassan lábaltak ki belőle